Itt az előterjesztés arról, mekkorák lehetnek az új horgászati és halászati bírságok. Hatalmasak! Durván lecsapnak a villanyozókra és a gereblyézőkre, de a szigonyozás is az újgazdag budai elit sportja lesz a cigányoké helyett. Nem nyilvános dokumentum a Szálkán!

Advertisement

Elkészült a Földművelésügyi Minisztérium előterjesztése a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló kormányrendelethez, ezt fújta be a szél a Szálka ablakán. Kezdjük rögtön a szaftos részével, vagyis, hogy mi mennyibe fog kerülni, és hogy mi számít a legdurvább bűnnek horgászás közben.

Az égbekiáltó halellennes bűnök toplistájának első három helyezettje, vagyis a villanyozás, a mérgezés és a dinamitozás egyformán fix, 500 ezer forintos büntetéssel jár. Ez alapvetően elfogadható, mert a villanyozás a legszemetebb elkövethető dolgok egyike, ráadásul megvan az a mellékhatása, hogy a sűrűn megvillanyozott szakaszokról elköltözik a hal. Amennyire én tudom, a mérgezés meg a dinamitozás nálunk elvétve előforduló jelenségek, ellentétben az elektromos eszköz használatával, úgyhogy annak semmi gyakorlati jelentőslge, hogy ezekre is brutális bírságot vetnének ki.

Advertisement

Nyilvánvalóan fontos üzenet, hogy a három legnagyobb összegű büntetés halászokra szabható ki, hiszen az új törvény lényege, hogy a horgászokat támogatja a természetes vízi halászokkal szemben.

Azt már sokkal kevésbé értem, hogy kézi szigonyozás hogyan került be a topbűnök közé a maga 100-tól 500 ezerig terjedő tételével. Szigonyozni nehéz, nagyon komoly tapasztalat kell hozzá, jó szem, lendület, és még halbő vizeken sem lehet nagyot pusztítani vagy sok halat megsebezni ilyen módon. Ez nekem őszintén szólva bujtatott cigányellenes intézkedésnek tűnik, mert én életemben kizárólag cigányokat láttam szigonyozni Magyarországon. A búvárszigonyozásért ugyanennyi szabható ki, pedig az nagyságrendekkel veszélyesebb dolog, mármint a halállományra nézve. Régen voltak orvbúvár ismerőseim, tudom, miről beszélek, elképesztően sok és nagy halat tudtak kilőni.

A gereblyézés 100-500 ezer forintja helyes, hiszen ez a leggyakoribb és a legtöbb halat megsebző orvhorgászmódszer.

Sponsored

A hurkozás, illetve a sor- és csapóhorgozás egyaránt a 100-500 ezres kategóriába esnek. Nem értem, miért, hiszen egészen eltérő dolgokról van szó. A sor- és a csapóhorog passzív, sok hal illegális megfogására és hossza kínzására alkalmas, szemét módszerek. Egy ember annyi sor- és csapóhorgot tud telepíteni, amennyit nem szégyell, és ha csak két-háromnaponta nézi fel őket, gerincesek tucatjait kínozhatja rajtuk. Bot végére kötött dróthurokkal csukázni ezzel szemben ősi, igen nehéz és igen kisipari halászmódszer, amihez mászkálni kell, ismerni és figyelni a vizet, aztán pedig csendesnek és ügyesnek lenni, hogy a hurkot rá tudjuk húzni a partszélben várakozó halra. Egy hurkozó veszélyessége össze sem mérhető egy sorhorgozóéval.

Ugyancsak 100-500 ezres kategória a nyakzóhálók használata. Ez a gyűjtőfogalom takar minden olyan halászeszközt, hálófélét, aminek a fogási elve az, hogy a hal a kopoltyúfedőnél vagy az úszósugarainál fogva fennakad a hálóban.

Advertisement

Az eggyel alacsonyabb, 50-200 ezres kategóriába esik a következő vétség:

"halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban olyan halászeszköz alkalmazása esetén, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése: 50 000 – 200 000 forint"

Ha jól értem, ez az a gumiparagrafus, ami alapján íváskor bármiért meg lehet büntetni a halászokat, hogy hamarosan megunják a vegzálást, és visszaadják az ipart.

Ami a messze legdurvább aránytévesztés szerintem, az az, hogy a következő tételt is az 50-200-as kategóriába sorolták, ahelyett, hogy fix 500 ezres, vagy még durvább büntetéssel járjon:

Advertisement

halgazdálkodási vízterületen olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási alkalmazása esetén, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár: 50 000 – 200 000 forint.

Az még az előző évi törvényben is szerepelt, hogy a holtágak és az ártéri bejáratainak maximum felét rekesztheti le a halász a hálóival. A valóság ezzel szemben az, hogy rendszeresen leblokkolnak minden be- és kijáratot. Messze ez a legveszélyesebb és legbüntetendőbb praktika, hiszen így egy darab halász egymaga képes egy 20-30 kilométeres folyószakasz teljes holtági-ártéri halszaporulatának elpusztítására. Részben éppen ez a gyakorlat az oka annak, hogy egy rosszban sántikáló halász 2 nagyságrenddel nagyobb kárt tud okozni a természetben, mint egy jellemtelen orvhorgász.

A megengedettnél több horog használata esetén a tarifa darabonként 10-20 ezer forint, míg a túl sok eszközt használó halászt 50-100 ezerre büntethetik. A tilalmi időben fogott hal mindkét műfajban 20-100 ezer forintba kerül.

Advertisement

Advertisement

Ha nincs meg az állami jegyed, az 10-30 ezerbe, a területi engedély hiány 20-40-be, míg a fogási napló 10 ezerbe kerülhet.

Nem akarok regényt írni, akit érdekel a tervezet, itt a szövege, mindent megtalál benne. Ha valami érdekeset bányászol ki, írd meg kommentben, én most csak bele tudtam pillantani, a halvédelmieknál sokkal nagyobb, akár 5 milliós halgazdálkodási bírságokba például bele sem tudtam szagolni.

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER

JF/1193/2014.

2011. évi CXII. törvény

27. § (5)-(7) bekezdése alapján

NEM NYILVÁNOS

Készült 2014. július 3-án

ELŐTERJESZTÉS

a Kormány részére

a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló kormányrendeletről

Budapest, 2014. július

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az előterjesztés célja

1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél

Az előterjesztés célja, hogy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) felhatalmazó rendelkezésére (Hhvtv. 71. § 2. pont) figyelemmel, kormányrendeletben határozza meg a Hhvtv. hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és a bírság mértékét. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható, kormányrendelet szabályozási tárgykörébe tartozó jogkövetkezmények körébe a halgazdálkodási bírság (Hhvtv. 66. §), valamint a halvédelmi bírság (Hhvtv. 67. §) tartozik.

A halgazdálkodási hatósági eljárások során a döntések meghozatalához, a hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények, illetve az egyes jogsértések súlyának megfelelő bírságtételek egyértelműsítése és egységesesítése érdekében elengedhetetlen, hogy a tárgyi előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet mielőbb, lehetőség szerint még 2014 nyarán hatályba léphessen.

1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai

A Hhvtv.-ben, valamint a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglalt előírások halgazdálkodási hatósági érvényesítése érdekében szükséges megalkotni a halgazdálkodási előírások érvényre juttatását szolgáló szankciórendszert.

A halgazdálkodási bírság legkisebb összege 50.000,- Ft, legmagasabb összege 5.000.000,- Ft. A halvédelmi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legmagasabb összege 500.000,- Ft. Ezen bírságtartományokon belül szükséges a Hhvtv.-ben foglalt jogsértések súlyának megfelelően differenciálni, és meghatározni a halgazdálkodási hatóság által alkalmazható a bírságtételek mértékét, valamint a bírságok kiszámításának módját.

A tervezet a korábbi szabályozatlanságot szünteti meg, a súlyosabb jogsértésekhez magasabb, a kevésbé súlyos jogsértésekhez alacsonyabb bírságtételeket rendel, így közvetve meg határozza az egyes jogsértő cselekmények súlyossági fokát is.

Az igénybe vett eszközök

A kitűzött célok – a halgazdálkodási és halvédelmi bírságtételek meghatározása – csak jogalkotás útján, kormányrendelet megalkotásával érhetőek el.

Kormányprogramhoz való viszony

Előzmények, kapcsolódások

Az előterjesztés a 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett Hhvtv.-hez, valamint a 2014. január 1-jén hatályba lépett Vhr.-hez kapcsolódik.

2013. szeptember 1-jei hatállyal módosításra került további két jogszabály, melyekben a Kormány kijelölte a halgazdálkodási hatóságokat (elsőfokon a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát, másodfokon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt).

A jelen előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet elfogadása szükséges ahhoz, hogy a

– kormányrendeletben kijelölt – halgazdálkodási hatóságok a jogalkotó szándékának megfelelő mértékű halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírságokat szabjanak ki, a Hhvtv. nyújtotta keretek között.

5. Európai uniós kapcsolódások: -

6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk: -

7. A közigazgatási egyeztetés során felmerült észrevételek kezelése:

8. Társadalmi egyeztetés:

A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a VM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevétel tehetnek.

9. Vitás kérdések:

10. Az előterjesztés kommunikációja

1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén?

követő vagy kezdeményező*

*a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó!

2. A tájékoztatás módja:

Kormányülést követő szóvivői tájékoztató

igen/nem

Tárcaközlemény

igen/nem

Tárca által szervezett sajtótájékoztató

igen/nem

3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka):

A horgászat, a halászat és a haltermelés szabályozását új alapokra helyező, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 2013. szeptember 1-jén, míg a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, 2014. január 1-jén lépett hatályba.

A halgazdálkodási hatóság e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendelkezés, illetve a hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén – a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével – bírságot szabhat ki az eljárás alá vont jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vagy természetes személyre.

A halgazdálkodási bírság, valamint a halvédelmi bírság minimum és maximum összegeit a törvény rögzíti. A bírságok tételes mértékét és kiszabásuknak részletes szabályait a törvény végrehajtására kiadott, tárgyi Korm. rendelet határozza meg.

Az előterjesztő részéről nyilatkozó:

4. Részletes kommunikációs terv: írásos válaszadás javasolt.

Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el.

Budapest 2014. július „ „.

Dr. Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter

HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

Melléklet a JF/1815/2014. számú előterjesztéshez

A Kormány

…./2014. (… …) Korm. rendelete

a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A halvédelmi bírság mértéke és kiszámításának módja

1. §

(1) A jogosulatlanul horgászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével –,

a) az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy hiánya esetén: 10 000 – 30 000 forint,

b) a területi jegy hiánya esetén: 20 000 – 40 000 forint,

c) a fogási napló hiánya esetén: 10 000 forint.

(2) A jogosulatlanul horgászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke

a) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, vagy

b) olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át,

az állami horgászjegy hiánya esetén – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – 10 000 – 30 000 forint.

(3) Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosulatlanul horgászó személy a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, területi jegyét, illetve a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő halat nem tartott meg, akkor a halgazdálkodási hatóság mellőzi a bírság kiszabását és a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 70. §-a szerint jár el.

(4) Ha a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, vagy olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, a jogosulatlanul horgászó személy a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, illetve a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, a halgazdálkodási hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

2. §

(1) A jogosulatlanul halászó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke

a) a halászati engedély vagy az állami halászjegy hiánya esetén: 50 000 forint,

b) az állami halászjegy megléte, de a területi jegy hiánya esetén: 30 000 forint,

c) a halászati engedély megléte, de a fogási napló hiánya esetén: 15 000 forint,

d) az állami halászjegy megléte, de a fogási napló hiánya esetén: 10 000 forint.

(2) Ha a jogosulatlanul halászó személy a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat időpontjában érvényes halászati engedélyét és fogási naplóját, vagy állami halászjegyét, területi jegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, továbbá az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő halat nem tartott meg, akkor a halgazdálkodási hatóság mellőzi a bírság kiszabását és a Hhvtv. 70. §-a szerint jár el.

3. §

A fogási naplónak a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti vezetését elmulasztó személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke

a) horgászat esetén: 10 000 forint,

b) rekreációs célú halászat esetén: 10 000 forint,

c) kereskedelmi, továbbá ökológiai célú szelektív halászat esetén: 20 000 forint.

4. §

A Hhvtv. által nem megengedett módon vagy eszközzel vagy tilalmi időben történő horgászat vagy halászat esetén a halvédelmi bírság mértéke

a) elektromos eszköz engedély hiányában történő vagy attól eltérő használata esetén: 500 000 forint,

b) mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása esetén: 500 000 forint,

c) robbanóanyag alkalmazása esetén: 500 000 forint,

d) szúrószerszám alkalmazása esetén: 100 000 – 500 000 forint,

e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata esetén: 100 000 – 500 000 forint,

f) gereblyézés alkalmazása esetén: 100 000 – 500 000 forint,

g) hurokvető halászati módszer, a sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása esetén: 100 000 – 500 000 forint,

h) nyakzó háló külön engedély nélküli alkalmazása esetén: 100 000 – 500 000 forint,

i) halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban olyan halászeszköz alkalmazása esetén, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése: 50 000 – 200 000 forint,

j) halgazdálkodási vízterületen olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása esetén, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár: 50 000 – 200 000 forint.

k) a megengedettnél több horog vagy több horgászkészség alkalmazása esetén, darabonként: 10 000 – 20 000 forint,

l) az állami halászjegyhez kötött halászeszközzel történő halászat esetén, a területi jegyen feltüntetett eszköztől, illetve eszközöktől az eszközben, a méretben vagy a darabszámban történő eltérés esetén: 50 000 – 100 000 forint,

m) a halászati engedélyhez kötött halászeszközzel történő halászat esetén, a halászati engedélyben feltüntetett eszköztől, illetve eszközöktől az eszközben, a méretben vagy a darabszámban történő eltérés esetén: 50 000 – 500 000 forint,

n) a horgászkészséggel a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halfogási tilalmi időben történő hal kifogása esetén: 20 000 – 100 000 forint,

o) az állami halászjegyhez kötött halászeszközökkel történő halászat során, a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halfogási tilalmi időben történő hal kifogása esetén: 20 000 – 100 000 forint,

p) a halászati engedélyhez kötött halászeszközökkel történő halászat során, a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó halfogási tilalmi időben történő hal kifogása esetén: 50 000 – 200 000 forint,

q) a Hhvtv. 46. § (4) bekezdésében nem szereplő egyéb tiltott, a Hhvtv. 46. § (1) bekezdése szerinti fogási eszköz vagy fogási mód alkalmazása esetén: 50 000 – 100 000 forint.

5. §

Nem fogható, őshonos hal kifogását megvalósító személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke megegyezik a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben megállapított, az őshonos halfajok halgazdálkodási értékével, azzal, hogy ha a halvédelmi bírság mértéke az egyedenként számított érték alapján nem éri el a 10 000 forintot, akkor a bírság mértékét 10 000 forintban kell megállapítani, továbbá a bírság nem haladhatja meg a Hhvtv. 67. § (3) bekezdés szerinti legmagasabb összeget.

6. §

(1) A halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal telelését, szaporodását és fejlődését zavaró – a halászattól vagy horgászattól eltérő – tevékenységet végző személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke: 10 000 – 50 000 forint.

(2) Halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal telelését, szaporodását és fejlődését zavaró halászati tevékenységet végző személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke: 100 000 – 500 000 forint.

(3) Halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal telelését, szaporodását és fejlődését zavaró horgászati tevékenységet végző személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke: 50 000 – 100 000 forint.

7. §

A halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és jogosultságának igazolását a halgazdálkodási hatóságnál az előírt határidőn belül nem pótló személlyel szemben – a halfogásra alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eszköz halász- vagy horgászeszköz jellegétől függően – az 1. vagy 2. §-ban foglalt halvédelmi bírságtétel megállapításának van helye.

8. §

A Hhvtv.-ben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó személlyel szemben – a halfogásra alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eszköz halász- vagy horgászeszköz jellegétől, továbbá az eszköz fajtájától függően – az 1., 2., illetve 4. §-ban foglalt halvédelmi bírság mértékek megállapításának van helye.

9. §

A halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő személlyel szemben kiszabható halvédelmi bírság mértéke:

a) a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősség tárgyában valótlan nyilatkozat tétele esetén: 100 000 forint,

b) az érvényes állami horgászjeggyel (ideértve a turista állami horgászjegyet is), állami halászjeggyel, illetve halászati engedéllyel való rendelkezésre vonatkozó valótlan nyilatkozat tétele esetén: 50 000 forint,

c) a fogási napló leadására vonatkozó valótlan nyilatkozat tétele esetén: 10 000 forint.

10. §

A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 8. mellékletében meghatározott, igazolatlan eredetű hal vagy haltermék forgalmazása esetén kiszabható halvédelmi bírság mértéke, az igazolatlan eredetű hal fajától, mennyiségétől vagy haltermék mennyiségétől függően: 100 000 – 500 000 forint.

11. §

A hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, szennyezőanyag halgazdálkodási vízterületre való kijuttatása esetén kiszabható halvédelmi bírság mértéke: 20 000 – 500 000 forint.

12. §

(1) Méret- vagy mennyiségi korlátozással vagy tilalmi idővel védett hal jogosulatlan kifogását megvalósító személyre kiszabható halvédelmi bírság mértéke a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben megállapított, az őshonos halfajok halgazdálkodási értéke alapján számított összeg azzal, hogy ha a halvédelmi bírság mértéke az egyedenként számított érték alapján nem éri el a 10 000 forintot, akkor a bírság mértékét 10 000 forintban kell megállapítani, továbbá a bírság összege nem haladhatja meg a Hhvtv. 67. § (3) bekezdés szerinti legmagasabb összeget.

(2) Méret- vagy mennyiségi korlátozással vagy tilalmi idővel védett más hasznos víziállat jogosulatlan kifogása esetén kiszabható halvédelmi bírság mértéke 1 000 – 100 000 forint.

13. §

A vízilétesítmény üzemeltetőjére kiszabható halvédelmi bírság mértéke, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a Hhvtv. 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be: 50 000 – 500 000 forint.

2. A halvédelmi bírság kiszabásának módja

14. §

(1) A halgazdálkodási hatóság mérlegelési jogkörében a halvédelmi bírság mértékének az e rendeletben meghatározott tartományokon belüli megállapításakor

a) a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekmény módszerét,

b) a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét és jelentőségét,

c) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,

d) a cselekmény halállományt veszélyeztető mértékét,

e) a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,

f) a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,

g) a jogsértő személy életkorát, illetve fogyatékosságát,

h) a jogsértéssel érintett halgazdálkodási vízterület nyilvántartott vagy nem nyilvántartott jellegét

veszi figyelembe.

(2) Ha az eljárás alá vont személy az 1-13. §-ban foglalt jogszabálysértések közül többet is megvalósít, az egyes cselekményekért kiszabható halvédelmi bírságtételeket össze kell adni azzal, hogy a kiszabott halvédelmi bírságok összege nem haladhatja meg az 500 000 forintot.

3. A halgazdálkodási bírság mértéke és kiszabásának módja

15. §

(1) A halgazdálkodásra jogosulttal szemben kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha a halgazdálkodásra jogosult

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget: 250 000 – 5 000 000 forint,

b) a halgazdálkodási tervtől a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül eltér, a cselekmény súlyától függően: 50 000 – 2 500 000 forint,

c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt, vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg a Hhvtv. 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került: 500 000 – 5 000 000 forint,

d) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget: 100 000 – 500 000 forint,

e) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad ki, a kiadott területi jegyenként: 50 000 forint,

f) megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat: 50 000 – 500 000 forint,

g) a Hhvtv. 8. § (2) bekezdését megszegve, a veszélyeztetett őshonos halállományok mentését önhibájából elmulasztja, a mentéssel érintett becsült halállománynak – a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben megállapított – az őshonos halfajok halgazdálkodási értéke alapján számított összeg, de legalább 50 000 forint,

h) határidőben nem kérelmezi a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölését: 50 000 – 500 000 forint,

i) a Hhvtv. 10. § (1) vagy (3) bekezdésben foglalt kötelezés végrehajtását elmulasztja: 50 000 – 500 000 forint,

j) a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti a tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetére vonatkozó kötelezettségét megszegi: 100 000 – 2 500 000 forint,

k) a Hhvtv. 13. § (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben megállapított, az őshonos halfajok halgazdálkodási értéke alapján számított összeg, de legalább 50 000 forint,

l) a Hhvtv. 13. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegi: 100 000 – 1 000 000 forint,

m) a Hhvtv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat megszegi: 500 000 – 5 000 000 forint,

n) a Hhvtv. 14. § (4) bekezdésben foglaltakat megsértve, engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő telepítési tevékenységet végez: 500 000 – 5 000 000 forint,

o) a Hhvtv. 14. § (5) bekezdésben foglalt igazolásokkal nem rendelkező vagy az igazolásnak meg nem felelő halat vagy más hasznos víziállatot halgazdálkodási vízterületre telepít: 500 000 – 5 000 000 forint,

p) a Hhvtv. 16. § (4) bekezdésben előírt jelentéstételi kötelezettségnek nem tesz eleget: 50 000 – 100 000 forint,

q) a Hhvtv. 18. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja: 100 000 – 500 000 forint.

(2) A halgazdálkodási hatóság által a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára kiszabható halgazdálkodási bírság mértéke, ha az ingatlan tulajdonosa, használója a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza: 50 000 – 500 000 forint.

(3) A halgazdálkodási hatóság mérlegelési jogkörében a halgazdálkodási bírság mértékének az e rendeletben meghatározott tartományokon belüli megállapításakor

a) a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült halgazdálkodási értékét,

b) a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak halgazdálkodási értékét,

c) a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodási értékét,

d) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,

e) a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,

f) a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,

g) a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve különleges rendeltetésű jellegét, valamint halgazdálkodási kíméleti területeit, amelyeket a jogsértő tevékenység érint,

h) a halgazdálkodásra jogosult gazdálkodó szervezet esetében annak méretét,

i) a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott halászati őrök számát

veszi figyelembe.

(4) Ha a halgazdálkodásra jogosult az (1) bekezdésben foglalt jogszabálysértések közül többet is megvalósít, az egyes cselekményekért kiszabható halgazdálkodási bírságtételeket össze kell adni azzal, hogy a kiszabott halgazdálkodási bírságok összege nem haladhatja meg az 5 000 000 forintot.

4. Záró rendelkezések

16. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.